Látogatók száma: 477122

Hírlevél feliratkozás
Email cím:

Montessori pedagógia

Segíts nekem, hogy magam tudjam csinálni! - ez a  Montessori pedagógia legfőbb gondolata. Ennek jegyében arra törekszünk, hogy a gyermekeket önállóságra, talpraesett, életrevaló magatartásra neveljük.

 

A Montessori pedagógia Mária Montessori-ról kapta a nevét.

Mária Montessori (1870-1952) Olaszország első orvosnője volt. Gyógypedagógiai intézetet vezetett, majd további egyetemi tanulmányok folytatása után pedagógusi diplomát szerzett. 1907-ben Rómában megnyitotta az első Gyerekházat  3-6 éves gyermekek számára (casa dei bambint), ennek nyomán kialakuló módszere hamarosan világszerte elterjedt.

Pedagógiai rendszerének kidolgozásakor a gyermek alapos megismeréséből, megfigyeléséből indult ki.

Nevelési célok, feladatok:

*       Szabadságra, önállóságra, önművelődésre nevelés, a felfedezés örömére építve.

*       A gyermeki tevékenységhez nyújtott optimális segítségnyújtás.

*       Az akadályok elhárítása a gyermek fejlődése elől.

*       A fejlődés feltételeinek biztosítása: amire képes a gyermek, azt önállóan is  elvégezhesse.

*       A tanításközpontúság helyett az önálló tanulást helyezi előtérbe.


Pedagógiai koncepciójának ismérvei

  • ­Minden gyermek  veleszületett adottsága révén ösztönösen törekszi a világ megismerésére, intenzív cselekvési vágy él benne. Saját tevékenysége alapján közvetlen tapasztalatokat szerez, kialakulnak és fejlődnek képességei, készségei, gondolkodása, fogalmai. Csak saját tapasztalatai alapján szerezhet az ember igazi tudást ( a saját tapasztalás útján szerzett ismeretek kb.  90%-a rögződik, míg az olvasottaknak csak kb. 10 %-a).

  • Minden gyerek számára meg  kell engedni a szabad felfedezés örömét, és a problémák önálló megoldását.

  • Minden gyermek életében vannak fogékony periódusok. A fejlődés ún. szenzibilis fázisok ? intenzív, irreverzibilis időszakok ? során valósul meg. Az intenzív érdeklődés hatására a gyermek a tudást különösebb erőfeszítés nélkül szívja magába, ha a megfelelő cselekvést a megfelelő időben biztosítjuk.

 Fejlődési periódusok

0-6 éves kor:

0- 3 éves kor: az érzékszervi tapasztalatok ösztönös befogadása

4-6 éves kor: a tudat fejlődése, az én és az akaraterő megjelenése

7-12 éves kor:  Megjelennek a tudományos ismeretek, a gondolkodás alapjai, kialakul a közösségi és erkölcsi fogékonyság.

12-18 éves kor:

"Szociális újszülöttkor" (önálló döntések, biztonság szükséglete, fogékonyság a felnőttkor        társadalmi szerepe, az  igazság és az emberi méltóság iránt).

  • A gyermek fejlődési, haladási ütemét tiszteletben kell tartani, így a tanulás örömteli és eredményes folyamat marad.

  • A gyermek számára olyan környezetet kell biztosítani, ami örömet nyújt és  motivál .

  • Biztosítani kell a fejlődéshez szükséges speciális  eszközrendszert. Az eszközökkel való manipuláció során a gyerekek a saját tapasztalataik alapján megismerik  az anyagi világ tulajdonságait, fejlesztik különböző képességeiket. Az eszközöknek  mindig tartalmazniuk kell a feladatmegoldás ellenőrzésének a lehetőségét is, ezáltal a gyermek maga javíthatja hibáját is.

  • A nevelés-oktatás legfőbb formája az önművelődés, a szabad munka.

 

 

A pedagógus szerepköre a Montessori-pedagógiában

A pedagógus nem főszereplője az óvodai nevelésnek.  A pedagógus indirekt módon, tudatosan előkészített környezetet segítségével hat a gyerekekre. Célja, hogy a gyerek ne passzív befogadó legyen, hanem saját munkája révén önállósodjon, szerezze meg ismereteit, érje el fejlődési állapotának legmagasabb szintjét.

Feladatai:

  • A pedagógus legfontosabb feladata a megfigyelés. A megfigyelés alapján személyre szóló segítsé­get tud nyújtani.

  • Mindig akkor és annyi segítséget kell adnia, amennyire a gyereknek az önálló tevékenységhez, tanuláshoz szüksége van.

  • Ismernie kell a gyermek fejlődési periódusait.

  • Ehhez igazodva kell kialakítani a közvetlen környezetet.

 A pedagógusnak biztosítani kell a gyerekek számára a szükséges és optimális eszközrendszert. Az eszközöket a gyermekek érdeklődésüknek megfelelően vehetik elő, s tetszés szerint használhatják bármeddig. A pedagógus az eszközöket előkészíti, fejleszti, újakat tervez  stb. A pedagógus legyen  a gyermek segítője és irányítója,  vezesse azokhoz az eszközökhöz, amelyekre akkori fejlődése fokán szüksége van! A  pedagógus egyenként vagy kiscsoportban foglalkozik a gyerekekkel. Tulajdonképpen csak kezdeményez, tanácsokat ad a témaválasztáshoz. Azután hagyja, hogy a gyerek szabadon tevékenykedjen. Nem magára hagyja, hanem változatos tevékenységi lehetőséget biztosít számára.

 

Az óvodában a csoportok nem életkor szerint differenciálódnak. A gondosan előkészített környezet a gyerekek életkorához, fejlettségi szintjéhez alkalmazkodik. Rendszeresek az ún. csendgyakorlatok.

Montessori nevelési rendszerének minden mozzanata a képességek fejlesztésére, a valóság megismerésére, az ember megbecsülésére, a kölcsönös segítségnyújtásra, a tudás és a szépség szeretetére irányul.

Az így nevelt gyermek boldog, bátor, bízik önmagában, érzelmekben gazdag, segítőkész, gyermekkora derűs, hiszen érzi, hogy szeretik, és tiszteletben tartják személyiségét, biztosítják szabadságát. Megkapja az önálló döntési jogot önmaga megvalósításához, miközben, ha szükségét érzi, feltétel nélkül támaszkodhat a pedagógus segítő irányítására.

 

 
 
   
Webmaster: KRE-ART 98 Bt.