Nevelési feladataink:
- egészséges életmódra nevelés, amely kiterjed a gondozásra, a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, az egészségmegőrzésre, a testápolási teendőkre, és az önkiszolgálásra nevelésre.
- érzelmi nevelés, amelynek fontos része a beszoktatás, az érzelemkifejezés tanítása, az ösztönök és az érzelem irányításának gyakoroltatása. Családi napközikben jól fejleszthető a gyermekek együtt-érző képessége, figyelmessége, segítőkészsége, szabály- és feladattudata.
- Szociális fejlődés segítése, amelyhez hozzátartozik a szociális viselkedésformák - mint például az illemszabályok, a higiéniás és az étkezési szokások - elsajátítása. Mindezekben a jó példa és a türelem az irányadó.
- Megismerési folyamatok segítése. A nevelőnek segítenie kell a gyerekeket természetes tudásvágyuk kielégítésében. A "Mi ez?" korszakban és a "Miért?" korszakban türelmesen és megfelelő időt szakítva kell válaszolni a kérdésekre, hiszen kérdeznünk egész életünkben tudnunk kell, és nagyon fontos, hogy a gyerekeknek ne menjen el a kedvük a kérdezősködéstől. Tárgyi eszközeinket, játékkészletünket úgy próbáltuk meg összeválogatni, hogy fejlesszék a gyerekek kreativitását és értelmi képességeit, hiszen a gyerekek szinte mindent a mozgáson és a tapasztaláson keresztül ismernek meg.
- Értelmi nevelés, elsősorban játékos környezetbe ágyazva. Ide tartozik például a gyermekek memóriája, matematika készségei, szabálykövetése.
- Játéktevékenységek: A játék a legbonyolultabb és legsokoldalúbb sajátos cselekvési, ill. tevékenységi forma. A gyerekek a játék útján ismerkednek meg a világgal, a tárgyakkal, a tárgyak tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eseményeivel. Ezáltal hatással van a gyermekek értelmi képességeinek fejlődésére. A játékot kísérő pozitív érzelmek, közlési vágyat ébresztenek, ezáltal fokozódik a gyerekek beszédkedve. A játékban válnak közelivé és elfogadhatóvá a viselkedési szabályok, kialakulnak ill. fejlődnek a gyerekek közötti társas kapcsolatok. A gyakorlójátékban - amely a 2-3 éves korosztály legjellemzőbb játékfajtája - nagy szerepe van a ?magam csinálom? ?már én is tudom? motívumainak is, és ezért ez az én-fejlődés fontos tényezője. A gyermekek számára a különböző játékfajtákhoz (gyakorlójáték, konstrukciós-építő játék, szerepjáték, szabályjáték) biztosítjuk a megfelelő játékeszközöket. Húzható, tologatható, rakosgatható játékok, öltöztethető babák, autók amelyekbe rakodhatnak, szállíthatnak, vagy maguk is beleülhetnek. Nagy lehetőségek rejlenek a gondolkodásfejlesztés terén a bábozásban. A 1,5-2 éves gyermek már jól megérti a bábokkal bemutatott rövid történeteket. A kezére húzott báb arra ösztönzi, hogy ő is megszólaltassa a játékot. Naponta nézegetünk könyveket, melyekben állatok, emberek, tárgyak láthatók. Fontos, hogy sokat beszéljünk a gyerekhez, de a legfontosabb, hogy őt is hallgassuk meg. A beszédtanításban kiemelkedő helyet foglal el a vers és a mondóka. A kisgyermek érzelmi élete a tapasztalások útján gazdagodik. Saját élményei az érzelmek megismerését, átélését teszik lehetővé. Játékaiban szívesen játssza el azokat a pillanatokat, melyek jó érzéssel töltötték el.
- Anyanyelvi, irodalmi nevelés, mese, vers: A dajkarímek, az altató, hintáztató, járni-tanító, ujjkiszámoló, állathívogató, hangutánzó népi mondókák az egy-három éves kisgyereket megismertetik testrészeivel, az élet nélkülözhetetlen műveleteivel és segítik a közvetlen majd a távolabbi környezet felfedezését is. A mondókák, mondókamesék arra is alkalmasak, hogy felkeltsék és irányítsák az évszakok és az időjárás változás közötti összefüggésekre a gyerekek figyelmét. A képeskönyvvel való találkozás kötetlen, kellemes együttléttel kapcsolódjon össze. Fontosnak tartjuk, hogy minden nap alkalom nyíljon a mesélésre, mondókázásra, verselésre, többféle formában (bábozás, dramatizálás).
- A beszédfejlesztés legfontosabb feltételei:
- a jó családias légkör, közvetlen kapcsolat a gyermekekkel.
- a reggelt megszólító, közvetlen beszélgetéssel kezdjük,
- a nap folyamán minden alkalmat felhasználunk a beszéltetésre.
- az élmények, az érzelmekben gazdag élet fokozza a beszédkedvet.
- a közös élmények során a sétáknál, színes képek stb. nézegetésével minél több alkalmat nyújtsunk a spontán megnyilvánulásoknak, észrevételek elmondására,
- a szerepjátékoknak,
- társasjátékokkal, kártyajátékokkal, való játszás, az utánzás,
- verselés; mese olvasás, mondókák tanulása, a mesék önálló elmondása ; bábozás, dramatizálás,
- új szavak tanulása, gyakoroltatása játékos formában.
A mese áll a legközelebb a kisgyermekhez. Meseország benépesítése izgalmas feladat. A mindennapos mesehallgatás örömforrás, társas élmény, a játékhoz hasonlóan nagy belső energiákat mozgósít. Gyakorlatilag minden, ami a családi napköziben történik, elhangzik magyar nyelven, tisztán és érthetően, az beépül a személyiségbe és fejlesztőleg hat a gyermekek anyanyelvi fejlődésére.
( Ha a kisgyermekeknél megkésett beszédfejlődést, vagy beszédfejlődési zavart tapasztalunk,logopédus szakember bevonását javasoljuk a szülőknek. A logopédiai fejlesztéshez a családi napköziben helyet és időt biztosítunk.)
Gondozási feladataink:
- Élelmezés:
Napi négyszeri élelmezést biztosítunk. Az ételeket házhozszállítással, közétkeztetési konyháról kívánjuk biztosítani, amely figyelembe veszi a 3 év alatti korosztály egyéni igényeit és tápanyagszükségletét. Odafigyelünk arra, hogy a gyermekek sok vitaminhoz és egészséges ételekhez jussanak. A konyhatechnológiai és higiénés utasításokat ismerjük és betartjuk. A konyhában hűtőszekrény, mikrohullámú sütő, villanytűzhely, mosogatógép áll rendelkezésre az ételek tárolására, hűtésére és melegítésére, illetve az edények mosogatására.
A gyermekek táplálása az életkori sajátosságaiknak és egyéni igényeiknek megfelelően történik. A napirendünk lehetővé teszi, hogy minden gyermek nyugodt körülmények között étkezhessen. A gyermekek kis csoportokban ülhetnek az asztalhoz, ha már egyedül le tudnak ülni, illetve fel tudnak állni, és az ételadagjuk nagy részét önállóan el tudják fogyasztani. Új ételek, ízek bevezetésénél először mindig csak kis mennyiséggel kínáljuk a gyermeket és csak akkor adunk neki többet, ha szívesen fogadja. Az ételből minden gyermek egyéni étvágyának megfelelő mennyiséget kap. Fokozza a gyermekek étvágyát, ha nem sürgetjük őket, és az étkezések jó hangulatban zajlanak. Az étkezés közben szerzett tapasztalatok a gyermek tudását gyarapítják. Az étrendet legalább egy hétre előre tervezzük meg, megmutatjuk a szülőknek (faliújságra kifüggesztjük), hogy figyelembe tudják venni az otthoni ételek tervezésénél. A kisebb gyermekeknek etetőszéket biztosítunk és segítjük az étkezését.
- Szobatisztaságra nevelés: Fokozott figyelmet fordítunk arra, hogy a pelenkázás, biliztetés, WC használat a gyermek fejlettségének megfelelően történjen. A szobatisztaságra nevelés menetét a szülőkkel közösen tervezzük meg, amikor a gyermek már hajlandóságot mutat az önállósodásra.
- Mosakodás: Pelenkázás, WC és bili használat után minden alkalommal kezet mosatunk a gyermekekkel. Ehhez biztosítjuk számukra a szappant, folyékony szappant, a folyó meleg vizet, minden gyermek számára külön jelével ellátott törölközőt. Minden gyermeknek lesz külön fésűje, a már fogat mosóknak pedig saját fogkeféje, fogmosó pohara bejelölve és fogkrémje. Ezek az eszközök a gyermekek számára könnyen hozzáférhetőek és esztétikusak.
- Öltözködés: Az öltözködésre mindig biztosítunk megfelelő helyet és időt a gyermekek számára. A kisebbeket - a gyermek közreműködését kérve és elfogadva - mi öltöztetjük fel. A nagyobbakat - akik már önállósodni próbálnak - kis székre, padra vagy földre tett matracra ültetjük, ahol kényelmesen próbálkozhatnak az egyes ruhadarabok felvételével. Semmiképpen nem sürgetjük őket, hiszen a begyakorláshoz sok idő kell, de gyakori dicsérettel ösztönözzük őket a sikerre.
- Alvás, pihenés: A gyermekeknek életkoruk és egyéni igényeik szerint van szükségük a pihenésre. A gyermekeknek külön fekhelyet és igény szerint délelőtti, délutáni alvási lehetőséget biztosítunk. A gyermekek egymásba rakható korszerű ágyakon alszanak. Alváshoz csendes, nyugodt légkört teremtünk, mese, halk zene alkalmazásával.
- Levegőztetés: Saját játszóudvaron, biztonságos térben. Játékokkal felszerelve, nyáron árnyékolókkal ellátva. Lehetőség szerint naponta tartózkodunk a szabadban. Ha az időjárás ezt nem teszi lehetővé, naponta több ízben szellőztetünk.
A gyermekek beszoktatása a családi napközibe:
Minden kisgyermek számára komoly lelki megrázkódtatást jelent, ha édesanyjától hosszabb-rövidebb időre el kell válnia. Így van ez akkor is, ha a gyermek családi napközibe kerül. Ezért fontos, hogy az ellátó személy adjon lehetőséget a fokozatos beszoktatásra. Jó, ha a szülővel meg tudjuk beszélni, hogy az első napokban segítse ő is gyermeke beilleszkedését. Legyenek ott vele, együtt ismerkedjenek az új hellyel, a gyermekekkel és az ellátó személlyel. Meséljen a szülő sokat el a gyermek addigi életéről, szokásairól. Mondja el, hogyan és mit szeret enni, hogyan és mivel szokott elaludni, mivel szeret játszani, mit tud már egyedül elvégezni. Mutassa meg a szülő, hogyan pelenkázza be gyermekét, hogyan eteti, hogyan altatja.
Az első napokban csak egy-két órát töltsenek a családi napköziben. Később már tízóraizzon vagy ebédeljen ott a gyermek. A második héten, ha már a kisgyermek barátságos az ellátó személlyel, elfogad tőle ételt és játszanak már együtt, akkor a mama eleinte rövid, majd egyre hosszabb időre eltávozhat.
Általában a beszoktatás második hetében a gyermekek már vannak olyan jó kapcsolatban az ellátó személlyel, hogy az rövid időn belül meg tudja vigasztalni őket. "Beszokottnak" akkor tekinthető egy gyermek, ha már hevesebb, vagy hosszabb ideig tartó sírás nélkül válik el a szüleitől. Napközben jókedvűen játszik, jó étvággyal eszik, elfogadja társai és az ellátó személy közeledését.
